1157

Sajnálom, hogy folyamatosan veled akarok beszélni. Sajnálom, hogy szomorú leszek, amikor sok időbe telik, mire válaszolsz. Sajnálom, ha olyan dolgokat mondok, amik lefárasztanak. Sajnálom, ha idegesítő vagyok. Sajnálom, ha nem akarsz annyira beszélni velem, mint én veled. Sajnálom, ha túl sokat és túl gyakran gondolok rád. Sajnálom, ha mondtam dolgokat, amiket nem úgy értettem. Sajnálom, ha meséltem neked az értelmetlen drámámról, amikor igazából nem is érdekelt. Sajnálom, ha tapadósnak tűntem, de csak azért van, mert hiányzol.

1156

A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra. A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik.

1155

Azok az ember legfontosabb tapasztalatai, amelyek elviszik a végső határig. Csak ezekből tanulunk, mert ezekhez minden bátorságunkra szükségünk van. Ha egy gazda megalázza a cselédjét, vagy egy férfi megalázza a feleségét, az nem bátorság, hanem gyávaság, bosszú az életért. Ezek az emberek soha nem mertek a lelkük mélyére nézni, soha nem kérdezték, honnan származik a vágy a vadság felszabadítására.

/Paulo Coelho - Tizenegy perc/

1154

Nem vagyok átlagos, se tökéletes, de sokan így szeretnek. Nem érdekelnek az ismeretlen vélemények. Én azokat csak megvetem. Örülök, hogy más vagyok, mint egy átlagos lány. De mégse különc, csapodár. Csak egy furcsa tini, ki imád őrült lenni…

1153

Felejtsd el az összes okot amiért nem fog sikerülni, és higgy abban az egyben amiért fog.

1152

Csak azt akartam, hogy harcolj értem. 

Én is olyan akartam lenni, akiért érdemes harcolni.

 

1151

Nem hordozhatod magaddal a fájdalmat emberről emberre. Nem hagyhatod, hogy más szenvedjen a fájdalom miatt, amit ezelőtt okoztak neked. Nem büntethetsz mindenkit a bizonytalanságoddal, amit más miatt érzel. Nem élheted le úgy az életed, hogy vársz valakire, aki majd rendbe hoz.

1150

Because I’m happy
Clap along if you feel like happiness is the truth
Because I’m happy
Clap along if you know what happiness is to you

1149

Passsenger- Let her go

1148

Minden ember okkal érkezik az életedbe. Fogadd el és fogadd be. Az idő majd úgyis megmutatja, ki milyen céllal érkezett. Te is okkal érkezel mások életébe, Te is mások darabjait hordozod saját magadban…

forrás

1147

 

Miért félsz a szerelemtől? Miért félsz kötődni valakihez? Könnyebb elmenekülni? Hátat fordítani annak, aki mindent megtenne érted? Aki a szívét, lelkét odaadná neked? Akkora barom voltál, hogy hagytad elmenni. És most mi van? Hiányzik? Persze, hogy hiányzik. Majd megőrülsz a tudattól, hogy már mással van. Hogy az élete halad tovább. Mert kettőtök közül Ő volt az erősebb. Csak megrázta magát. Mert már megszokta. Mert már tudja, hogyan kell felejteni. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem gondol rád soha. Mindössze annyit jelent, hogy hozott egy döntést. Téged meg nem értelek. Megérte ezt csinálni? Megérte eldobni azt, akit szeretsz? Akivel jól érezted magad? Aki mosolyt csalt az arcodra? Mindössze azért, mert néhány akadály ott állt előttetek? Mert azt hitted nem vagy szerelmes. Pedig az vagy. Nagyon is. Könnyebb homokba dugni a fejed? Folyamatosan lenyelni az érzéseidet? Marja a torkod ugye? Csak szólok: marni is fogja. Figyelj! Megsúgok valamit: még mindig akar téged. Ez most csak rajtad áll. Küzdj meg érte! Bizonyíts neki! Törődj vele! Légy erős, fogadd el a szeretetét, fürödj meg benne, hagyd, hogy perzseljen, égessen. Igen, valóban, néha fájni is fog. Még az is lehet, hogy nem tart örökké. De kit érdekel? Szedd ki gyorsan a fejed a mocsárból és menj utána. Mert most még van visszaút. Ne hagyd, hogy túl késő legyen és elveszítsd végleg és örökre azt, akivel boldog lehetnél. 

forrás

1146

Tom Odell - Another Love

1145

A tegnap csak árny a holnapról álmodó ma fényében...

Wladyslaw Stanislaw Reymont

1144

Megnyitottam a szívem. Adtam esélyt. Játszottam, taktikáztam a cél érdekében. Nyeltem, mikor kellett, türelmes voltam, még mikor nehéz is volt. Újra közel engedtelek. Lángoltam, te meg elégettél. Újra és újra. Nem érdekel ki vagy, mit csinálsz, honnan jöttél, mi a múltad és titkod. Semmi. Egyetlen egy dolog érdekel. Te. Légy felnőtt! Állj ki magadért! Az érzéseidért. Tudd, mit akarsz. És leginkább tudd kivel. Ha bizonytalan vagy, ne engem büntess. Nekem biztos pontra van szükségem. Olyanra, aki mellettem van. Szívvel, lélekkel. Aki bár gyengéd, de férfiként tekinthetek rá. Aki megvigasztal, mikor összetörtem egy nehéz nap után. Aki támogat minden álmomban. Aki testi-lelki társam. Akinek a legszebb vagyok smink nélkül, szakadt tréningben, egy átmulatott éjszaka után. Aki nemhogy elfogadja, hanem egyenesen imádja is a hibáimat. Aki a legbolondabb tud, és mer lenni mellettem. Akinek néha elég egy mosoly, egy érintés tőlem. Akit nem érdekel, mások mit szólnak hozzá, csak megy a saját feje után. Aki megnevetett, ha kell, de akár velem is zokog, ha arról van szó. Én pontosan tudom, mit akarok. A kérdés az, hogy Te tudod-e mit akarsz?

forrás

1143

Így működik az élet. Örökké úgy teszel, mintha nem érdekelne, hogy egyedül vagy, aztán jön valaki és kitölti a kis űrt, amit te sokáig elhanyagoltál. A dolgok nagyszerűek. Azt gondolod 'ejha, most az egyszer végre boldog vagyok', és amint megszokod, hogy ott vannak neked, ott hagynak. Újra egyedül vagy. Még jobban, mint azelőtt, és azt mondod magadnak, hogy nem fogsz többet találkozni valakivel, aki betölti a helyüket. De fogsz, és találkozol is. És ez megismétli önmagát. Újra és újra...

1142

Semmi sem úgy működik, hogy puszit adunk rá, és már nem is fáj.

1141

Mindenki titkolja, hogy mit akar, mert helytelen, mert érdemtelen, mert veszélyes, mert túl rossz, vagy éppen túl jó..

1140

Nem számít, milyen erősek vagyunk. Egy sérülés mindig heget hagy.
Hazáig követ, megváltoztatja az életünket. Egy sérülés mindig felkavar,
 de talán ez a lényege. A fájdalom, a félelem és a sok vacak.
Talán az, hogy mindezt átéljük, ez segít tovább lépni, és hajt előre.
Talán össze kell kavarodnunk, mielőtt cselekednénk.

1139

"Megjátsszuk a bátrat, az őszintét, a kitartót, az okosat. Eljátsszuk a jónak hitt szerepet. Kijátsszuk a világot kedvünk szerint.Mert hiszünk a hivatalos ideáloknak, a ránk kényszerített elvárásoknak, és elhisszük, hogy rosszak vagyunk. Inkább hazudunk tökéletest, minthogy szembe merjünk nézni hibáinkkal és vállaljuk önmagunk.Félünk az elutasítástól, félünk a kudarctól, félünk önmagunktól, gyávák vagyunk. Ezért inkább eljátsszuk azt a szerepet, amiről úgy gondoljuk, a környezetünk elvárja tőlünk. Aztán csodálkozunk, ha kiborulunk, állandóan feszültek és idegesek vagyunk, szorongunk és félünk. Marhára nem érezzük jól magunk a saját bőrünkben. Pedig csak le kellene ülnünk egy fotelba és elgondolkozni."

1138

Az emberek azt látják, amit látni akarnak. Eszükbe sem jut, hogy a csinos dolgok néha borzalmas titkokat rejtenek.