1147

 

Miért félsz a szerelemtől? Miért félsz kötődni valakihez? Könnyebb elmenekülni? Hátat fordítani annak, aki mindent megtenne érted? Aki a szívét, lelkét odaadná neked? Akkora barom voltál, hogy hagytad elmenni. És most mi van? Hiányzik? Persze, hogy hiányzik. Majd megőrülsz a tudattól, hogy már mással van. Hogy az élete halad tovább. Mert kettőtök közül Ő volt az erősebb. Csak megrázta magát. Mert már megszokta. Mert már tudja, hogyan kell felejteni. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem gondol rád soha. Mindössze annyit jelent, hogy hozott egy döntést. Téged meg nem értelek. Megérte ezt csinálni? Megérte eldobni azt, akit szeretsz? Akivel jól érezted magad? Aki mosolyt csalt az arcodra? Mindössze azért, mert néhány akadály ott állt előttetek? Mert azt hitted nem vagy szerelmes. Pedig az vagy. Nagyon is. Könnyebb homokba dugni a fejed? Folyamatosan lenyelni az érzéseidet? Marja a torkod ugye? Csak szólok: marni is fogja. Figyelj! Megsúgok valamit: még mindig akar téged. Ez most csak rajtad áll. Küzdj meg érte! Bizonyíts neki! Törődj vele! Légy erős, fogadd el a szeretetét, fürödj meg benne, hagyd, hogy perzseljen, égessen. Igen, valóban, néha fájni is fog. Még az is lehet, hogy nem tart örökké. De kit érdekel? Szedd ki gyorsan a fejed a mocsárból és menj utána. Mert most még van visszaút. Ne hagyd, hogy túl késő legyen és elveszítsd végleg és örökre azt, akivel boldog lehetnél. 

forrás