Eddig a pillanatig emberek milliói adták már fel. Nem bosszankodnak, nem sírnak, nem csinálnak semmit, csak várják, hogy teljen az idő. Elvesztették a reagálás képességét. Te viszont szomorú vagy. Ez azt jelzi, hogy még él a lelked.
2012. november 25., vasárnap
579
Néha nem kellenek szavak, mert beszél helyettünk a csend. Egybekapcsolódó tekintetünk elmondja azt, amit érzünk. Mégis van úgy, hogy fáj a szótlanság, hogy nem érzem már a varázslatot, hogy a csoda, amit ketten éltünk meg- hamissá válik... Egy pillanatra lehunyom szemem, csak a szív szavára figyelek, azt súgja, még szeretsz. Így a kétségeket holnapra hagyom…
578
Ne hagyd, hogy mások véleménye vezessen, amikor olyanokat hallasz, hogy "ez szebb" vagy "az könnyebb". Sok energiádba és lelkesedésedbe fog kerülni, hogy elérd a célod, úgyhogy egyedül te vagy a felelős érte, és biztosnak kell lenned a dolgodban.
575
Csak félni, nem szólni,
hogy széthulltunk rég,
de jó volna hinni,
hogy érintesz még
Egy ösztönben őrzöm
az emléked véd.
Hogy együtt kell szállnunk
ez a Földön tart még
574
Az élethez rettenetesen sok erő kell. Kiváltképp ahhoz, hogy olyan életet éljünk, amilyen nekünk tetszik.
573
Az igaz barátok akár a csillagok.
Nem mindig látjuk őket de tudjuk, hogy vannak.
A valótlan barátok akár az árnyék.
Akkor vannak jelen, ha süt rád a boldogság sugara.
572
Ne felejtsd el: várnak. Mindig várnak! Akkor is, ha egyedül vagy, ha senkid sincs, ha üres a szobád, az ágyad, ha fagyos világban élsz, és sötét a láthatár. Akkor is, ha elhagytak, ha gyűlölnek, ha nem találtál társat, ha mindenki vadidegen körülötted - várnak! És aki vár, annak nagyon hiányzol! Épp úgy, mint neked ő. Ha fiatal vagy, és nincs még párod, és nem találsz később sem senkit, sőt, ha megöregedtél, és egyedül maradtál - ne felejtsd el: várnak! "Jövök!" - gondold a magányodban. Ő is ezt gondolja. És menj. És ő jön. Ez a bizonyosság szülte valaha az istenhitet.
571
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)