867

Az tesz igazán erőssé, hogy képes vagy ilyen fájdalmat érezni!

866

Hé, Mr. Varázslat! Mutasd meg újra ezt a trükköt! Hogy is változtattad át a szeretleket a nem akarlak többé látniba?

865

Néha úgy félek, hogy jönni fog egyszer egy lány, aki azt fogja látni, amit te látsz, és azt hallja, amit te hallasz, és aki szavak nélkül is meg fogja érteni, amit nekem oly sokszor hiába magyarázol.

864

Azt 

tettetni, 

hogy 

nem 

szeretlek 

volt 

a 

legnehezebb 

dolog,

amit 

valaha 

csináltam...

863

Mondd meg neki hogy szereted, hiszen nincs mit veszítened, de mindig bánni fogod, ha nem teszed meg...

862

A szeretet egyik alapvetése az, hogy tudnálak bántani, de nem foglak.

861

- Megijeszt a jövő?
- Nem, csak az emberek, akik benne lesznek.
- Miért?
- Mert nem tudom, hogy kik lesznek ott, kik mennek el, és kik fognak megváltozni...

860

Elengedni a múltat nem könnyű, de ha van kiért, megéri..

859

Vicces, ahogy a szia mindig egy viszlát-tal végződik.
Vicces, ahogy a szép emlékek könnyre fakasztanak.
Vicces, hogy az „örökké” valahogy mindig elmúlik…
Vicces, hogy mennyit veszítesz, ha megfeledkezel a múltadról.
Vicces, ahogy a barátaid magadra hagynak, mikor szomorú vagy.
Vicces, hogy mikor szükséged lenne valakire, sosem találsz senkit.
Vicces, ahogy az emberek változnak, és azt érzik, hogy sokkal jobbak lettek.
Vicces, hogy mennyi hazugság lehet egyetlen szerelmes levélben.
Vicces, ahogy az emberek megbocsátanak, annak ellenére, hogy sosem felejtenek.
Vicces, ahogy egyetlen éjjel rengeteg megbánást foglalhat magába.
Vicces, ahogy az élet ilyen ironikussá válik,
De a legviccesebb, hogy mindebből, számomra SEMMI sem vicces.

858

Töröld ki a múltat, színezd ki a jelent, és rajzold meg a jövőt!

857

Én azt gondolom, az erő mindig ott kezdődik, ha valaki ki meri mutatni, ami fáj, és soha nem ott, amikor valaki azt mutatja, hogy milyen rezzenéstelen arccal bír ki mindent.

 

856

 

 

Nem vagyok szomorú, csak szimplán rossz napom van." - Erre ő ezt mind elhiszi, és egy szó nélkül elmegy. Pedig mennyire szeretném egyszer, csak egyszer azt mondani: "Azért vagyok szomorú, mert kegyetlenül beléd szerettem és ez az érzés visszafordíthatatlan.

855

Sohase érd be az álmaidnál kevesebbel. Valahol, valamikor, valahogy úgyis megtalálod őket!

854

Mielőtt egy kis hülyeségen összevesztek, mielőtt megharagszol, mielőtt elkezdenél nyávogni... gondolkodj el 1 percre.. MEGÉRI?!
Megéri felkelni reggel úgy, hogy ő nincs?! Megéri lefeküdni este úgy, hogy tudod holnap már nem láthatod?! Megéri egész nap dühösen, de mégis szeretettel gondolni rá, miközben ott lehetnél vele?! NEM! NEM ÉRI MEG. Mert minden perc együtt, egy soha vissza nem hozható pillanat.. És semmi nem ér többet ennél!

853

Mikor már pont meg tudnám győzni magam a felől,hogy nincs Rá szükségem, újra előkerül, és ad egy leheletnyi reményt, amibe belekapaszkodok, és újra csak Tőle függök...