2013. augusztus 27., kedd

1124

Azt hiszem mosolygok.
-őszintén..?
az lényegtelen.

1123

Valójában sohasem mondunk
egymásnak búcsút. Mindig ott marad
valami, egy pillanat, ami még
visszajöhet. Megérkezhet újra,
bekopoghat akár kérdés nélkül.
Ugyanis az élet tartogat
meglepetéseket. Az, aki még tegnap
nem volt az életed része, ma már az, a
másik, aki meg rég elveszett, bármikor
előkerülhet. Vannak szálak, amikről
azt hiszed, már lezárultak, közben meg
nem.

1122

Kedves Múlt! Köszönöm az összes leckét amit kaptam. Kedves jövő! Azt hiszem készen állok.

1121

A legjobb barátod,aki idegenbe fordult át.
Hiányzik?
-Igen.Nagyon..

1120

A felejtés nem nehéz..csak nem mindegy melyik oldalon állsz..Te akarsz felejteni, vagy téged akarnak felejteni..

1119

Én csak állok és nézem,ahogyan minden összeomlik..

1118

"Kibírhatatlan!" mondjuk - és kibírjuk.

1117

Úgysem moshatod le már mit az élet rád tetovált.

1116

Az a lány akarok lenni, aki szebbé
teszi a rossz napjaidat.
Az egyetlen, aki miatt azt mondod: 'az
életem
megváltozott, mióta megismertem őt'.

1115


Előbb-utóbb belefáradunk. Mindenbe . Minden apró kis konfliktusba. Belefáradunk a folyamatos várakozásba , a megfeleléskényszerbe . Abba , hogy akárhogyan is küzdünk , sosem érjük el amit akarunk . Mert mindig jön valaki , vagy valami ami feltart minket. Belefáradunk , hogy állandóan csalódásnak van kitéve a lelkünk , és belefáradunk , hogy akiért mi bármit megtennénk , annak mi soha nem leszünk elég jók . Feladjuk . SOHA

1114

Csak akkor tudod értékelni a pillanatot, ha az már emlékké vált.