"Szomorú vagyok...
lehunyt szemmel gondolkodok... sírok... ezer kérdés merül fel
bennem...mért, mondd, mért látod csak a rosszat bennem...mért nem látod
az én világom, mért nem érted meg, hogy én másra vágyom, s ha megérteni
nem tudod, csak fogadd el...nézz rám, szenvedek, két kezem megremeg,
szívem lassan dobban, napról napra egyre halkabban... Szeretni akarok…
de nem hagyod... gondolkozz, kérlek, s tedd meg, amit kérek...ne
haragudj csak azért, mert élek..."