267
Egyszer egy jól kereső apa úgy döntött, elviszi
vidékre 7 éves kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen
szegény emberek is vannak, és hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét,
és felfogja azt, hogy milyen szerencsés családban él. Egy egyszerű
falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy éjszakát
töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa megkérdezte fiát: -Nos, mit gondolsz erről az útról? -Nagyon jó volt apa! -Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek? -Igen. -És mit láttál meg mindebből? -Azt
Apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk egy medencénk van
otthon, ők meg egy tó partján laknak. A mi kertünket lámpák árasztják
el fénnyel, az övékére pedig
csillagok
világítanak. A mi udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig amíg a
szem ellát. És végül láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni
egymással, és hogy boldog családként élnek. Te és Anyu viszont egész
nap dolgoztok, és alig látlak titeket. Az apa csak fogta a kormányt,
vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette:
-Köszönöm Apa, hogy megmutattad, milyen gazdagok is lehetnénk.