109

„Mikor megszakad a szív... Érezted már? Valaha, bármikor? Azt mondják, nem is tud fájni... ennél nagyobb hazugság nincs is a világon. Kettétépi a tested, kiszakítja a lelked. Felborít mindent, amiben hittél, kirántja a lábad alól a talajt, és a szemedbe kacag... Mint késszúrás, ezerszer egymás után merül a testedbe minden szó, és a szív sajog tőle, befelé vérzel. De a test kínjával szemben itt nem tudsz elvérezni, nincs enyhülés, nem jön a fog vacogtató hideg, a megváltó elmúlás... csak az üres kín marad, a bíborvörösen lüktető fájdalom, a vakító fehér bizonytalanság.”